Három évvel ezelőtt indult útjára a Valláskutató Intézet, azzal az elképzeléssel, hogy hozzáadjon valamit ahhoz, amire neve is utal, azaz az erdélyi magyar valláskutatáshoz. Kitalálásakor úgy gondoltuk, hogy a vallásos kérdések, témák iránt érdeklődők három csoportját kell megkülönböztetnünk. Egyik a kutatóké, akik különböző tudományterületeken – néprajzosként, szociológusként, pszichológusként – hivatásszerűen vallási kérdések vizsgálatával foglalkoznak. Másik a lelkészeké, teológusoké és egyházvezetőké, másszóval azoké a „vallási szakértőké”, akik munkájuk során akár hasznosíthatják is mindazt, amit a vallási kérdésekről a „kívülálló” kutatók leírnak, elmondanak. A harmadik pedig a vallási kérdések iránt érdeklődő „laikusok” sokasága, akik tudományos igényű elemzéseket ritkán olvasnak, ám az ezekről szóló beszámolókat, híreket annál gyakrabban, akik fele tehát a sajtó közvetítésével lehet kommunikálni. Az így elképzelt hárompólusú pályán kerestük a helyünket, arra törekedve, hogy e pólusok között segítsük az információáramlást, lehetőségeinkhez mérten segítsük a tudástermelést, és nem utolsó sorban mi magunk is mutassunk fel kutatási eredményeket. A Valláskutató Intézet céljait így foglaltuk össze:
- az erdélyi magyarok vallásosságával kapcsolatos kutatások folytatása;
- az Erdély-szerte tevékenykedő valláskutatók összefogása és támogatása;
- hídteremtés az akadémiai szféra e területe és az egyházak, illetve a nyilvánosság között.
Itt következő rövid beszámolónkban azt tekintjük át, hogy az intézet fennállásának első három évében mit sikerült megvalósítani e tervekből.
Az indulás éve - 2019
Az intézet első projektjeként két olyan elemzés készült, amelyek elsősorban az unitáriusokról szóltak. Egyikben az erdélyi unitáriusok számának alakulását és földrajzi elhelyezkedésének változását tekintettük át, 150 év népszámlálási adatai alapján.
Második elemzésünkben azt vizsgáltuk meg, hogy milyen eltérések vannak az erdélyi magyar egyházak tagságának szociológiai jellemző között. Ehhez több szempontból is összehasonlítottuk az unitáriusokat, reformátusokat, római katolikusokat és a neoprotestáns egyházakhoz tartozókat.
E két kutatás mellett az első év folyamán több rendezvény – előadás, könyvbemutató, filmvetítés, műhelybeszélgetés – fő vagy társszervezője is voltunk. Ezek közül a legfontosabb egy műhelykonferencia volt, amelyre a szociológia, antropológia, néprajz és pszichológia területén tevékenykedő erdélyi valláskutatókat hívtunk meg. A résztvevők kutatási területeiket és fontosabb kutatási eredményeiket mutatták be, majd a Valláskutató Intézet és a meghívottak közötti együttműködés lehetőségeit beszéltük meg.
Erdélyi valláskutatók műhelykonferenciája
Az a célkitűzés, hogy az intézet az akadémiai szféra és a nyilvánosság, kutatók és egyházak között híd-szerepet töltsön be, helytálló ötletnek bizonyult. Már az első év alatt számos sajtóorgánumtól, tévé és rádióstúdiótól keresték meg a Valláskutató, különböző vallási témákhoz értő szakemberek, kutatási eredmények, adatok után érdeklődve. Ezeket a megfelelő műhelyekhez vagy kutatókhoz irányítottuk. Többször is felkérték intézetünket szakmai előadások tartására is, részt vettünk a Ravasz László Gyakorlati Teológiai Kutatóintézet konferenciáján, a VII. Tordai Hasadéki Unitárius Találkozón, és egy magyarbikali nyári egyetemen, amelyet a helyi református gyülekezet és holland testérgyülekezete szervezett, valamint a szászfenesi egyházközség által szervezett eszmecserén, amelyen valláskutatók és református lelkészek vettek részt.
Szünet a valláskutatók műhelykonferenciáján
A pandémia éve - 2020
Az intézet második évében elsőként a szórványkérdés fele fordultunk. Az unitárius egyház szórvány-bizottságának felkérésére készítettünk egy szakmai anyagot, melyben egy vallási szórvány-tipológiát dolgoztunk ki. Ebben amellett érvelünk, hogy a szigetszerűen elhelyezkedő, de egy településen belül többséget képező, ezért gyakran életerős gyülekezeteket nem érdemes szórványnak tekinteni.
Ezt követően azonban a pandémia kitörésével új korszak kezdődött a Valláskutató történetében. A személyes találkozásokat ellehetetlenítő, intézmények bezárását, munkahelyek megszűntetését eredményező járványhelyzet a Valláskutató Intézetre nézve is nehéz időszakot hozott. A rendezvények szervezése beláthatatlan időre ellehetetlenült, a Valláskutató anyagi fenntartása is nehézségekbe ütközött. Mindez szerencsére nem vezetett a Valláskutató megszűnéséhez, inkább megerősítette azok elkötelezettségét, aki fontosnak látták a kezdeményezést. Az egyházakat lehetetlen helyzetbe hozó kijárási tilalom érvénybe lépését követően egy online kérdőíves kutatást kezdeményeztünk. A Fejes Ildikóból, Szabó Mihályból, Bálint Róbertből és Kiss Dénesből álló kutatócsoporttal azt vizsgáltuk meg, hogy a kijárási tilalom alatt milyen megoldásokat alkalmaztak a lelkészek és ezekkel hogyan boldogultak, valamint, hogy az egyházak internetes szolgálatai milyen mértékben értek célba, hogyan éltek a hívek e lehetőségekkel, milyen előnyeit és hátrányait látták ezeknek. A „Hitélet Erdélyben a koronavírus-járvány idején” címet viselő kutatásunk a református és római katolikus egyházak támogatását is élvezte, így a különböző felekezetek papjai és hívei nagy számban töltötték ki a kérdőívet. A kutatás eredményeit nagy várakozás övezte, így publicitása is rendkívül nagy lett. Beszámolt róla több egyházi sajtótermék (Evangélikus Harangszó, Romkat.ro), a közéleti sajtó (Krónika, Transindex, Maszol), az Erdély TV Hitélet műsora egy teljes műsoridőt szentelt rá, a Bukaresti Televízió Magyar Adása pedig egy online istentiszteletekről szóló műsorának részeként mutatta be a kutatás eredményeit. De nem csak a sajtó, hanem különböző egyházi és szakmai fórumok is érdeklődtek a kutatás eredményei iránt, amelyek bemutatásra kerültek az erdélyi ferencesek éves továbbképző tanfolyamán, a Renovabis nemzetközi konferencián, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy módszertani műhelybeszélgetésen, valamint a 2021. évi Szociológus Napokon.
Csoportkép a ferences szerzetesek csíksomylói találkozóján tartott előadást követően
Az online jelenlét éve – 2021
A Valláskutató harmadik évének legnagyobb eseménye a honlapunk elkészülése volt, amely által végre elemzéseink, szakmai anyagaink az érdeklődők szélesebb köre számára is elérhetővé váltak. E mellett három további fő funkciót is szántunk e honlapnak: egyik oldalán összeállítottuk az erdélyi valláskutatók névjegyeinek tárát, létrehoztunk egy online könyvtárkatalógust, valamint egy közérdekű vallási és felekezeti statisztikákat tartalmazó gyűjtőoldalt.
A KUTATÓK oldalán ezek névjegyei a szakmai önéletrajzukat és publikációs listájukat tartalmazza. A KÖNYVTÁR oldalon különböző tudományterületeken született vallási témájú publikációkat tettünk elérhetővé. Ezek az elemzések különböző diszciplínák folyóirataiban és honlapjain láttak napvilágot, így megjelenésükről rendszerint csak a szűk szakterületeken dolgozóknak volt tudomása. Adatbázisunk létrehozásával ezeket az írásokat egy könnyen kezelhető, tematikus keresést is lehetővé tevő rendszerben tettük elérhetővé. Az ADATOK oldalt pedig olyan statisztikai adatok gyűjtőhelyének szántuk, amelyeket tapasztalataink szerint kutatók és lelkészek munkájuk során gyakran keresnek. Olyan közérdekű felekezeti és vallási statisztikai adatokról van szó, amelyek rendszerint nyilvánosak, de elérhetőségük helye a többség számára ismeretlen.
A honlap főoldala blogként működik, amelyen kutatási eredményekről, eseményekről, könyvek megjelenéséről szóló rövid, tájékoztató célú írások jelennek meg. És végül egy hírfolyamot is tartalmaz a honlap, amelyen aktuális vallástudományi konferenciákról, ösztöndíjakról és egyéb eseményekről értesítjük az érdekelteket. Működésének egy éve alatt a honlapra közel ezer egyéni felhasználó látogatott el, akik több mint háromezerszer nyitották meg valamelyik oldalát.
Kutatási programként a Valláskutató harmadik évében Románia törvényesen elismert felekezeteinek tagságáról készítettünk statisztikai elemzéseket. Minden felekezetről készült egy rövid elemzés, amelyben bemutatjuk tagságának etnikai összetételét, földrajzi elhelyezkedését, korszerkezetét, iskolai végzettség szerinti összetételét, foglalkozási és foglalkoztatottsági adataikat. Az elkészült anyagok elérhetők a Valláskutató ADATOK oldalán.
A Valláskutató Intézet utolsó programja a Vallásvariációk – kortárs kutatások Romániában és Magyarországon című konferencia volt. A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékével és a BBTE Szociológia Karával közösen szervezett online konferencia keretében 26 előadásra került sor, a kelet európai vallási és egyházi élet számos aktuális problémáját érintve. Az előadások írott változatából kötet készül, amely a tervek szerint szabadon elérhető lesz.
Sok vagy kevés volt mindez?
A Valláskutató eddigi tevékenységének értékelésére mi magunk egészen biztos, hogy nem vagyunk a legalkalmasabbak. Vállalva azonban a befektetett érzelmekből, elmélkedésekből és önkénteskedésből fakadó elfogultságot, számunkra az elmúlt három év tapasztalata azt jelzi, hogy a Valláskutatóval kitűzött céljaink valós igényekben gyökereztek. A sajtó kíváncsi a valláskutatások eredményeire, az erdélyi magyar médiaorgánumok, ideológiai orientációjuktól függetlenül, minden kezdeményezésünk iránt nyitottságot mutattak. Az egyházi rendezvényekre, fórumokra, vitákra szóló számos meghívás arra utal, hogy a külső, elemző perspektívára számos lelkész (mi úgy látjuk, hogy a többségük) szerint is szükség van. A különböző egyetemi karokon és intézetekben dolgozó kutatók hozzáállása a Valláskutató ötletéhez, majd a pandémia alatt az intézet iránt tanúsított elkötelezettségük azt jelzi, hogy az egymással és az egyházakkal való szorosabb együttműködést ők is fontosnak látják. A tudományos módszerekkel folytatott valláskutatásra, az egyházakkal kapcsolatos elemző, külső nézőpontból való foglalkozásra tehát a jelek szerint sokirányú igény van. Az általunk elképzelt Valláskutató Intézet csak az egyik lehetséges módja ezen igények kielégítésének. Egy út a lehetségesek közül, de úgy látjuk, hogy egy járható út.