Visszatérő téma a vallásosság szociológiai vizsgálataiban, hogy a nők vallásosabbak, mint a férfiak. De vajon mit is jelent ez konkrétabban? Hiszen a vallásosság összetett, „sokdimenziós” jelenség. Miben különbözik tehát ténylegesen férfiak és nők vallásossága? Ebben a rövid elemzésben azt vizsgáljuk, hogy az erdélyi magyar nők és férfiak vallásosságában milyen eltérések figyelhetők meg, majd röviden áttekintjük azt is, hogy a társadalomtudományi szakirodalom milyen magyarázatokat kínál ezekre a különbségekre.
- A 2019-es Európai Értékrendkutatás adatbázisát használva a következő kép rajzolódik ki.*
Istenhit tekintetében nincs különbség nők és férfiak között. Azok aránya, akik nem hisznek Istenben, mindkét nem esetében elenyésző. A különbség statisztikailag nem szignifikáns.
A nők vallásosabbnak tekintik magukat, mint a férfiak: a nők 92%-a, míg a férfiak 86,5%-a vallotta magát vallásosnak. Az eltérés nem nagy, de valós, statisztikailag szignifikáns.
Hit-kérdésekben a nők határozottan vallásosabbak, mint a férfiak: a nők nagyobb hányada hisz a feltámadásban, a Menyország és a pokol létében, de még a reinkarnációban is.
A nők gyakrabban járnak templomba, mint a férfiak: 42 százalékuk állította, hogy hetente legalább egyszer templomba jár, míg a férfiaknak csak 24 százaléka mondta ugyanezt. (A kérdőíves kutatások során a vallásosságra vonatkozóan kapott adatok nem azonosak a tényleges adatokkal, a kérdés dezirabilitása miatt annál magasabbak. Ez azonban egy olyan szisztematikus torzulás, amely feltételezhetően nincs kapcsolatban a válaszadó nemével.)
A nők lényegesen gyakrabban imádkoznak, mint a férfiak: míg a nők 70%-a imádkozik, addig a férfiak körében ez az arány 44%.
Összegzésként megállapítható, hogy az Istenhit tekintetében nincs számottevő különbség a nemek között, a konkrét hittartalmak szintjén azonban már jelentősebb eltérések mutatkoznak, a legmarkánsabb különbségek pedig a vallásgyakorlatban (ima és templomlátogatás) figyelhetők meg. Mindez nem tekinthető sajátos jelenségnek, mivel más, keresztény kultúrájú országokban is hasonló mintázatok rajzolódnak ki.
2. A nemek eltérő vallásosságának magyarázatai sokfélék. Ezek teljes áttekintését nem tudjuk elvégezni, de az elfogadottabbak (értsd: bizonyítékokkal is alátámasztottak) közül néhányat röviden bemutatunk.
Az egyik szerint az ok a nemi szocializáció különbségeiben rejlik. E szerint az eltérést az okozza, hogy míg a férfiakat inkább az agresszivitásra és az önérvényesítésre nevelik, ami világi (szekuláris) érték, addig a nőket az engedelmességre, gondoskodásra és szelídségre, ami ugyan önmagában nem vallási érték, de jobban összhangban van a vallási tanításokkal.[1]
Egy másik elméleti megközelítés szerint a magyarázat inkább abban rejlik, hogy a gyereknevelésben a nőknek van nagyobb szerepük. Ennek részeként templomba is inkább ők viszik a gyerekeket, hogy erkölcsi nevelést kapjanak.
A magyarázatok egy másik vonulata a munkaerőpiaci részvétel felől látja megragadhatónak a kérdést. Ezek arra helyezik a hangsúlyt, hogy a férfiak munkájuk révén jobban ki vannak téve a modern, szekularizált világnak, míg a nők (hagyományosan) távolabb maradtak ettől, így kevésbé szekularizálódtak. Ezt a magyarázatot jelentősen megerősíti az a kutatási eredmény, mely szerint amikor a nők is belépnek a munkaerőpiacra, a két nem vallásossága hasonlóvá válik.[2]
És végül nemzetközi összehasonlító kutatások azt a hipotézist is meggyőzően támasztják alá, mely szerint a magyarázat a nők kockázat-kerülőbb magatartásában rejlik. A férfiak azért kevésbé vallásosak, mert hajlamosabbak a kockázatvállaló viselkedésre, így arra is, hogy kockáztassák az isteni büntetést. Rodney Stark és Alan Miller kutatási eredményei azt mutatják, hogy a nemek közötti különbségek a leginkább a magas kockázatú vallási hagyományokban jelennek meg, mint például a kereszténység és az iszlám, amelyek hangsúlyozzák a hitetlenség halál utáni következményeit. Ezzel szemben a kutatás azt találta, hogy ezek a nemi különbségek szinte eltűnnek az alacsony kockázatú vallási kontextusokban, például a reform judaizmusban vagy a keleti vallásokban, ahol a vallástalanság nem jár örök veszéllyel. E magyarázat esetében azonban a kockázatkerülés is magyarázatra szorul, ezt azonban már inkább a pszichológiában vagy a biológiában találjuk meg. [3]
A fentiek alapján elmondható tehát, hogy férfiak és nők vallásossága között az erdélyi magyarok körében is egyértelműen kimutatható különbségek vannak: míg a hit alapvető dimenziójában nincs érdemi eltérés, a vallási gyakorlat és a konkrét hittartalmak szintjén a nők következetesen vallásosabbnak mutatkoznak. A bemutatott magyarázatok pedig arra utalnak, hogy e különbségek mögött nem egyetlen ok áll, hanem társadalmi, kulturális és pszichológiai tényezők összjátéka.
[1] Francis, L. J. (1997). The psychology of gender differences in religion: A review of empirical research. Religion, 27(1), 81-96.
[2] De Vaus, D., & McAllister, I. (1987). Gender differences in religion: A test of the structural location theory. American Sociological Review, 472-481.
[3] Miller, A. S., & Stark, R. (2002). Gender and religiousness: Can socialization explanations be saved?. American journal of sociology, 107(6), 1399-1423.
* Az Európai Értékrendkutatás 2019-es erdélyi magyar adatfelvétele keretében 1106 fő megkérdezésére került sor. A kutatást a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet végezte.