Konferenciafelhívás – a vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében

Konferenciafelhívás – a vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében

Nemzetközi konferencia

Egyházak és kisebbségek: a vallás szerepe az etnokulturális identitások (újra)termelésében

Szervezők:

  • ISPMN - Nemzeti Kisebbségkutató Intézet,
  • Vallásszabadság Háza – Valláskutató Intézet,
  • Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Kortárs Történelem Intézet
  • Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar,Magyar Történeti Intézet
  • Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya, Románia Kormánya,

A konferencia helyszíne: Kolozsvár, Vallásszabadság Háza

Időpont: 2024. október 10-11.

A rezümék beküldésének határideje: 2024 június 30.

A konferencia munkanyelve: román és angol.

Felhívás konferenciaelőadásra

A vallási jelenségek kutatása már a kezdetektől fogva a társadalomtudományi érdeklődés középpontjában állt. A klasszikus elméletek (olyan alapítóatyák, mint Émile Durkheim, Max Weber, vagy a későbbi klasszikusok munkájában) feltárták és magyarázták a vallásos hit, a vallási tekintély, a rituális gyakorlat és a közösségi szerveződés társadalmi és kulturális jellemzőit.

Széleskörű egyetértés alakult ki arra vonatkozóan, hogy a vallás pozitív szerepet játszik az emberi társadalmak kulturális értelemtulajdonításban, a társadalmi rend, a kohézió, valamint a szolidaritás megteremtésében és fenntartásában. Ugyanakkor az utóbbi időben a kutatók körében teret nyert az a tendencia, mely főként a vallási jelenségek negatív aspektusaira, például a vallási fundamentalizmusra, az intoleranciára, vagy a szélsőséges mozgalmak tagjai körében a vallási képzetek által inspirált összeesküvés-elméletek terjedésére irányítja a figyelmet.

Szem előtt tartva a modern valláskutatás meghatározó paradigmáit, mint például a „civil vallás” (Robert Bellah) a „nyilvános vallás” (José Casanova), vagy a „jó antropológiája” (Joel Robbins) fogalmai köré szerveződő kutatási irányokat, konferenciánkra olyan előadásokat várunk, amelyek a vallási eszmék és gyakorlatok társadalmi kölcsönhatását vizsgálják a csoportidentitás és a közösséghez tartozás tudatának megteremtésével és újratermelésével, különös tekintettel a közép- és keleteurópai régió etnikai-nemzeti kisebbségeire.

A fentiek értelmében az előadókat arra kérjük, hogy előadásaikban főként a vallási megnyilvánulások világi aspektusait, társadalmi, politikai és gazdasági vetületeit vizsgálják meg (különös tekintettel az imádságra, a misszióra, a rituális életre, a zarándoklatokra, a vallás tárgyi vonatkozásaira), és kevésbé a dogmatikai vagy teológiai tanítás elvont és filozofikusabb megvitatására összpontosítsanak.

Célkitűzéseink három fő érdeklődési terület köré összpontosulnak:

  1. A pozitív erkölcsi és etikai szempontok iránti érdeklődés: annak az irányváltásnak megragadása, mely a vallás jótékony társadalmi szerepének vizsgálatában érhető tetten (pl. az erkölcsi értékek és az etikus viselkedés fenntartásában betöltött szerepe).
  1. A vallás gyakorlati szerepére fektetett hangsúly: annak feltárása, hogy a hit és a vallási gyakorlatok hogyan jelennek meg a mindennapi életben (nemcsak a rituális környezetben, de a társadalmi interakciókban is).
  1. A konkrét történelmi kontextusok feltárása: olyan elemzések, amelyek a vallásosság mélyrehatóbb megértését segítik azáltal, hogy megvizsgálják annak időbeli alakulását, a jelenkori és potenciális jövőbeli társadalmi dinamikák szempontjából.

Fő célunk, hogy az elméleti kutatások és a gyakorlati alkalmazás közötti egyensúlyteremtés révén, átfogó megközelítést kínáljunk a vallásosság meghatározott történelmi és kulturális kontextusokban való megértéséhez. Ám minden beküldött rezümét a maga érdemei szerint fogunk értékelni, és nem zárunk ki semmilyen elméleti vagy módszertani megközelítést.

Kutatók és gyakorló szakemberek jelentkezését egyaránt szívesen látjuk. Elemző megközelítéseket és kritikai szempontokat alkalmazó bemutatókat várunk a társadalom- és bölcsészettudományok bármely területéről. A vallási jelenségek feltárásával foglalkozó tudományágak sokfélesége indokolja ezen széleskörűen befogadó hozzáállást.

A következő témákban várunk előadásokat (a lista nem kizárólagos):

  • A rituális részvétel és közösségépítés formái;
  • Folytonosság és megújulás a vallási gyakorlatokban;
  • Módszertani viták a vallási jelenségekről (statisztikai adatok, fenomenológiai megközelítések stb.);
  • Egyházak és az állam: vallási intézmények szerepe az államépítésben;
  • A vallási intézmények szerepe az etnolingvisztikai közösség újratermelésében;
  • Rituális nyelv és népnyelv: vallás és nyelvhasználat;
  • Vallási kommunikáció: nyelv és fordítás;
  • Az online kommunikáció hatása a vallási gyakorlatokra és a nyilvános szférára
  • Migráció és vallás: vallási gyakorlatok, diaszpóra közösségek, hálózati kapcsolatok és transznacionális habitus;
  • Zarándoklat és nemzetépítés;
  • Népi vallásosság és helyi közösség;
  • Vallási intézmények és a kötődő és áthidaló társadalmi tőke létrehozása;
  • Vallás, nemi szerepek és demográfiai folyamatok;
  • A világi politika és az egyházak – az egyházak álláspontja a világi politikában és közpolitikában játszott szerepük;
  • Vallási nacionalizmus és a (in)tolerancia (újra)termelése;
  • Az egyházak és a kisebbségi nyelvhasználat politikái;
  • Anyagi kultúra, vallási örökség és vallási turizmus;
  • A hit mobilizációs szerepe és az új vallási mozgalmak;
  • Küldetés, megtérés és hitelhagyás: a vallási rekrutáció dinamikája;
  • Hierarchia és vezetés: a vallási tekintély (hagyomány, karizma és kialakuló rutin) megalkotása és hanyatlása;
  • Az életciklus és a vallási részvétel rítusai;
  • A vallási részvétel és vallási hit változatai: az intézményi és közösségi kötődés módjai;
  • Egyházi szociális és oktatási szolgáltatások;
  • Etnikai és intézményi integráció az új vallási közösségekben;
  • Interetnikus együttélés és felekezeti kapcsolatok;
  • Vallás és vallási reprezentációk az online térben;
  • Vallás és emlékezet. Vallás és az emlékhelyek kapcsolata és szerepük a helyi/etnikai identitás újratermelésében a kitelepedett etnikai közösségekben;
  • Etnikai és vallási kisebbségek rituális gyakorlatai, helyi vallásoság.

Kérjük, hogy a legfeljebb 200 szavas (angol vagy román nyelvű) előadáskivonatot a szerző rövid szakmai életrajzával és intézményi hovatartozásával együtt erre linkre kattintva küldje el.

A felhvás angol nyelven az alábbi kinken érhető el: CfP EN 

román nyelven itt: CfP RO

 

További információkért forduljon a szervezőkhöz, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mailcímen.

Határidő: 2024. június 30.