Egy évvel ezelőtt, az Erdélyi Református Lelkészértekezlet egyik témáját képezte az a kérdés, hogy milyen a lelkészi foglalkozás társadalmi megítélése, milyennek látják az emberek a papokat más, főleg hasonlóan értelmiségi foglalkozásúakhoz képest. A kérdésre – megfelelő kutatások hiányában – nem tudtunk választ adni, legalábbis az erdélyi magyar papokra vonatkozóan. Magyarországi adatokat nézve viszont igencsak elkeserítő kép rajzolódott ki. Ezekből az derült ki, hogy 1998 és 2016 között a foglalkozások presztízs-rangsorában a lelkész a 6. helyről a 65. helyre csúszott. Tudatában voltunk, hogy a magyarországi helyzet nem vetíthető rá az erdélyire, ám a papok anyagi helyzetének az elemzése az erdélyi papokra nézve sem jelzett sok jót: a népszámlálási adatokból az derült ki, hogy bár a népesség egészéhez képest a papok lényegesen jobb lakáskörülmények között élnek, az informatikusokhoz, orvosokhoz, mérnökökhöz és tanárokhoz képest rosszabb a lakáshelyzetük.
Ez év júniusában lehetőségünk nyílt egy, az erdélyi magyar népességre reprezentatív kérdőíves kutatás keretében a papi foglalkozás társadalmi percepciójára is rákérdezni.[i] Hét felsorolt foglalkozási csoportra vonatkozóan kérdeztük meg, hogy az azokhoz tartozókat mennyire tekintik az emberek műveltnek, hasznosnak, megbecsültnek, illetve mit gondolnak, mennyire keresnek jól. A válaszokat egy négyfokozatú skálán rögzítettük, amelyen az értékek az „egyáltalán nem”-től a „nagyon”-ig terjedtek. A kapott válaszokból átlagokat számolhattunk, amelyek tehát egy-egy számba sűrítve fejezik ki, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy az orvos, a polgármester, a pap, stb. mennyire művelt, hasznos, megbecsült, és mennyire keres jól. E számokat egy közös grafikonon ábrázolva az alábbi eredményt kaptuk.
Az eredmény, mint látható, a papokra nézve meglehetősen kedvező:
- A felsorolt foglalkozási csoportok közül a lelkészeket tekintik a legműveltebbeknek, őket követik az iskolaigazgatók és az orvosok, majd kicsit leszakadva a polgármesterek és a vállalkozók.
- Hasznosság tekintetében az orvos kerül első helyre (az ábrán nem jelenik meg, de az autószerelőt is az orvoshoz hasonló fontosságúnak tekintik), ám ez után itt is a pap következik, megelőzve még az iskolaigazgatót is.
- A konkrétan a társadalmi presztízst kifejező „megbecsültség” tekintetében a lelkészek szintén első helyen találhatók, osztozva e pozícióban az orvosokkal.
- Kereset szempontjából viszont utolsó helyen találhatók. Ez azt is jelenti, hogy a lelkészi foglalkozás vezető pozíciója műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében annak ellenére jön ki, hogy nyilvánvaló az is, hogy e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják.
Úgy tűnik tehát, hogy miközben a rendszerváltást követően tovább szekularizálódó Magyarországon a papi foglalkozás „kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül”, Erdélyben ez nem így történt. Itt – feltételezhetően nem függetlenül a deszekularizációs folyamatok felerősödésétől – a papi hivatás megőrizte magas presztízsét.
A megbecsültséget befolyásoló tényezők
Joggal feltételezhető, hogy a papi foglalkozás megítélése különböző társadalmi csoportoknál eltérő. Így például elképzelhető, hogy a kulturálisan tradicionálisabb és vallásosabb falvakban jobban feltekintenek a papra, mint a városokban. Meglepő módon azonban az eredmények szerint ez nem így van, településtípusok szerint nincs eltérés a pap megbecsültségét illetően. Hasonlóképpen feltételezhetőnek tűnt, hogy a vallásosságra negatív hatást gyakorló iskolai végzettség a papi presztízsre is negatív hatást fejt ki. Más kutatásokból tudjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségűek átlagosan kevésbé vallásosak, így logikusnak tűnik, hogy a kevésbé vallásos magasabb végzettségűek a papot is kevesebbre becsüljék, ám ez sincs így. A polgármester és az iskolaigazgató megbecsültségét befolyásolja a kérdezettek végzettsége, a papét nem. Rövid elemzésünk eredményeként két olyan tényezőt találtunk, amely a pap megbecsültségével kapcsolatban van, az életkort és a kérdezettek nemét. A nők körében a lelkészek presztízse kismértékben nagyobb, mint a férfiak körében, ami kapcsolatban lehet azzal, hogy a nők lényegesen vallásosabbak, gyakrabban járnak templomba, azaz a pappal szorosabb kapcsolatban állnak, mint a férfiak. Valószínű azonban, hogy más okok is állhatnak az összefüggés hátterében, legalábbis erre utal, hogy több más foglalkozás becse is nagyobb a nők szemében (a kutatásban megkérdezett rendőr, autószerelő, iskolaigazgató esetében).
Egyes foglalkozások megbecsültsége a kérdezettek neme szerint. Egytől négyig terjedő skálán számolt átlagértékek.
A megkérdezettek életkorával szintén kimutatható kapcsolatban van a papi foglalkozás presztízse. Érdekes módon azonban ez a kapcsolat nem lineáris. Nem arról van tehát szó, hogy minél idősebb valaki, annál jobban megbecsüli a papot. Ez csak az 50 évnél idősebbek körében van így, az ennél fiatalabbak körében, életkortól függetlenül, a pap presztízse alacsonyabb.
Egyes foglalkozások megbecsültsége korcsoportok szerint. Egytől négyig terjedő skálán számolt átlagértékek.
Szerző: Kiss Dénes
[i] A Vidékkutató Központ által végzett kutatásban 650 fős mintát alkalmaztak, településméret, iskolai végzettség, valamint a magyar lakosság településenkénti aránya szerint rétegzett kvótás mintavétellel. Az adatfelvétel a teljes erdélyi magyar népességre reprezentatívnak tekinthető.