Nemrég vált nyilvánosan elérhetővé a Friedrich Ebert alapítvány 2018-ban lefolytatott romániai ifjúságkutatásának eredményeit összefoglaló elemzés. A tíz országot átfogó nemzetközi kutatás célja a dél-kelet európai 14-29 éves korosztály életkörülményeinek, erőforrásainak életmódjának és politikai attitűdjeinek a felmérése. A jelzett folyamatok időbeliségét is követni óhajtó kutatásnak ez már a második hulláma, az elsőre 2014-ben került sor. A tág tematika keretében néhány kérdés erejéig a fiatalok vallásosságát is vizsgálták. A második hullám elvileg a 2014-es helyzet négy év alatti változásának a megragadására lett volna kiváló lehetőség, ám sajnálatos módon a második hullámban nem csak a kutató csapat cserélődött ki teljesen, hanem az alkalmazott kérdéseket is más megfogalmazásban tették fel, így gyakorlatilag két egymással összehasonlíthatatlan elemzéssel állunk szemben.
- Studiu despre tinerii din Romania 2018/2019
- Tineri in Romania. Griji, aspirații, atitudini si stil de viata (2014)
A vallásgyakorlás szokásos mutatói mellett (templomba járás gyakorisága, ima gyakorisága) mindkét elemzés elsősorban a vallásosság és néhány szexualitással kapcsolatos kérdés közötti összefüggés vizsgálatára teszi a hangsúlyt. Néhány levonható következtetés:
- A fiatalok a szülőkkel azonos arányban vallják magukat ortodoxnak, ám ez sokuknál csak formális azonosulás az ortodoxiával, annak ugyanis az alaptanításait sem fogadják. Ez a kategória a nem ortodoxok esetében kisebb.
- A vallásosságnak meghatározó hatása van a szexualitással kapcsolatos attitűdökre: a vallásosabbak nagyobb arányban gondolják, hogy a házasság előtti szexuális önmegtartóztatás erény (a legvallásosabbak 28%-a, szemben az alig vagy egyáltalán nem vallásosak 10%-ával), nagyobb arányban támogatják az abortusz kivételeket nem ismerő tiltását, és nagyobb mértékben tartják elfogadhatatlannak a homoszexualitást.
- A legvallásosabbak nagyobb arányban tartják fontosnak a házasságot (66,9% szemben a többiek 42,3%-ával), valamint azt, hogy később gyerekeik legyenek (a legvallásosabbak 71,7% a többiek 49,2%-ával szemben)
A két elemzés közül a 2014-es az alaposabb, a feltett kérdések és a vizsgált összefüggések száma is itt nagyobb. A 2018-as elemzésnek ezzel szemben az erénye a jobb nemzetközi összehasonlíthatóság, ez esetben ugyanis inkább a más nemzetközi vizsgálatokban szokásos kérdéseket alkalmazták.
A kép forrása Harald Funken, Pixabay