Vallási kultúra a Kárpát-medencében. Könyvismertető

Vallási kultúra a Kárpát-medencében. Könyvismertető

E kötet a 2016-os pécsi Hungarológiai Kongresszus alkalmával, egy Vallási kultúra a Kárpát-medencében címmel rendezett kétnapos szimpózium előadásait, illetve az előadások alapján készült tizennégy tanulmányt tartalmazza. A kötet a hungarológiai kongresszusok hagyományának kíván megfelelni. Minden eddigi kongresszus igyekezett sorozatokban kiadni egy-egy tematikus szekciójának anyagát, de a szűkös anyagi lehetőségek ezt ritkán engedték meg egységes formában. Úgy véljük azonban, hogy szerepét a Kárpát-medence magyar kutatóinak összefogásában egy mégoly heterogén sorozat is betöltheti: egy ilyen „vegyes” pécsi sorozatnak a tagja e kötet is.

Kiadványunk fontosságát az is hangsúlyozza, hogy a kongresszusok történetében most először szerveztek Pécsett vallási néprajzi szimpóziumot, amely magas színvonalú és változatos tematikájú előadásokat eredményezett, részint honi, részint határon túli kutatók részvételével. Ez megfelelt a szervezők ama szándékának, hogy a „vallás” fogalmát tágan értelmezve nemcsak a Kárpát-medence minden vallásának és felekezetének vallás- és egyháztörténete, hanem a népi vallás, a vallási kultúra és a néphit bármely megnyilvánulása, a vallásos folklór, illetve a modern kori vallási változások, a modernizálódás, a globalizálódás reprezentációi, az új vallási mozgalmak, az alternatív közösségek mind-mind képviselve legyenek az előadásokon és a vitákban. Az előadóknak mintegy fele készítette el előadása tanulmány-változatát; ezekből állt össze kötetünk, melyben minden fontos kitűzött szempontunkat képviseli egy-két tanulmány.

Könyvünk első része a magyarság, illetve a Kárpát-medence népeinek vallástörténetére vonatkozó általános, összefoglaló tanulmányokat tartalmaz. Voigt Vilmos a magyar vallási kultúra középkori fejlődéséről, változásairól ír; Szigeti Jenő a magyarországi kisebb protestáns egyházak történetével, egyetemes egyháztörténeti helyükkel és az őket létrehozó mozgalmakkal foglalkozik; Szabadi István a reformáció-kori erdélyi román protestánsokról értekezik.

A vallási kultúra egy kis, de soha nem kutatott szegmensét vizsgálja Sterner Dániel 19. századi baranyai katolikus plébánosok gyümölcstermesztéséről szóló tanulmánya, míg Oláh János a vallási identitásváltozások kérdéseit taglalja a 20. századi magyar-zsidó sorstörténet kereteiben, a pécsi, szerteágazó, változatos életutakat megjárt Engel család bemutatásával. Máté-Tóth András és Tóth Péter 1956 emlékezetét vizsgálja a rendszerváltozást követő katolikus diskurzusban.

A tanulmányok derékhada modern vallási jelenségekről szól. Kamarás István a hagyományos, egyházias vallásosság átalakulásáról, a változás lehetséges irányairól, az elkövetkezendő paradigma kezdeményeiről írt. Fábián Gabriella kutatása az erdélyi Mária Rádió hatására irányul: kérdése az, hogy a vallási média ezen eszköze miként hatott a székelyföldi római katolikusok egyéni és közösségi imagyakorlatára. Peti Lehel tanulmánya moldvai csángó, roma, illetve román pünkösdista felekezetek eddig feltáratlan területén végzett terepmunkáján alapul: két moldvai karizmatikus vallási közösségalapító megtéréstörténetét és ezzel kapcsolatos, új közösségeket szervező tevékenységét elemzi. Hubbes László, Fejes Ildikó és Mihály Vilma közös kutatásbemutató ismertetése a „közösséggyógyítás” és -gyógyulás eszméinek és gyakorlatának szerepéről szól az új magyar nemzeti mitológiában. Csáji László Koppány egy Kár[1]pát-medencei új vallási mozgalom, a „tűzön járás” rítusának kulturális kontextusát és a rítust gyakorló közösségek belső diskurzusait vizsgálja.

A kötet utolsó tanulmányai a vallásos/mágikus folklór három különböző vonatkozását járják körül. Kővári Réka népzenekutató a nagyböjti énekek erdélyi és moldvai történetét kutatja és illusztrálja számos kottapéldával a Kájoni Cantionalétól a nép[1]zenei gyűjtésekig; Pócs Éva a magyar ráolvasások gazdag szövegkincsében vizsgálja a latin és bizánci kereszténység hatásainak különböző rétegeit; Tamás Ildikó pedig a gyermekmondókák „vallástörténeti” olvasatának problémáit elemzi, illetve problematikusságát illusztrálja gazdag verses-képes példatárával.

Mint a vallási szimpózium szervezői, itt köszönjük meg a szimpóziumon szintén szervezőként résztvevő Peti Lehelnek, valamint egyik kiváló előadónknak, Tamás Ildikónak, hogy a kötet tanulmányainak összegyűjtését és a szerkesztés sokágú fel[1]adatait magukra vállalták. Szívesen ajánljuk ezt a Kárpát-medence és részben Moldva népi vallásosságát változatos megközelítésekben, sokféle árnyalatában, sok illusztratív kép-, szöveg- és kottapéldával bemutató kötetet a néprajz, a művelődéstörténet, a vallástörténet szakembereinek éppúgy, mint a magyarság vallási kultúrája iránt érdeklő minden kedves olvasónknak. 

Pócs Éva  Voigt Vilmos: Előszó

 

A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el:

https://drive.google.com/file/d/197Qa2nwxQUjau9-9BuLdE2RwJxi2-0If/view?usp=sharing

 

 165769213 169869918295055 5468977400119201976 n